2020. március 16., hétfő

udvariasság

Állok ma (erős túlzással) reggel a buszmegállóban, be akarok jönni dolgozni - kivételesen nem utolsó pillanatban. Ismeretlenek és csak kicsit ismerős szomszédok suhannak el mellettem az úton, autóval (két éve - lassan három- lakunk itt, a város szélén, s én arcokat még csak-csak, de autókat nem szoktam felismerni :) )
Aztán megáll egy meggyszínű áramvonalas autó, egy fiatalember gombnyomással lehúzza az anyósülés felőli ablakot - ahol én állok, és kedvesen kiszól, hogy ebben a rendkívüli időszakban nincs buszjárat. 
Megköszönöm, hogy szólt, aztán továbbhajt.

Amikor láttam, hogy lassít, épp azon gondolkodtam, h idegen autójába beülnék-e, ha felajánlaná, hogy bevinne a városba (gyalog 50 perc kell a munkahelyemig, és fagypont alatt van még a hőmérséklet). Nem jutottam el addig, hogy kitaláljam a választ, mert a párbeszédünk nem ebbe az irányba kanyarodott.

Azért kicsit rosszulesett, hogy nem ajánlotta fel. 

abban egyeztem ki magammal, hogy megeshet, a huszonegyedik században nagyobb udvariasságnak számít, ha valaki megóv attól, hogy hülyét csinálj magadból és olyan buszt várjál, ami nem jön. Mert tájékoztatás a buszmegállókban nincs...

ui. azért bejöttem dolgozni...hazaléptem, sapkát, kesztyűt vettem elő, garázsból ki a biciklit és betekertem. A boka zoknimat sajnos nem cseréltem le hosszabbra.  

2020. március 11., szerda

Corona

-Mivel megy haza az egyetemista, ha a Koronavírus (Covid19) miatt elmaradnak az órái?
-a Koronával! 

dns

Tegnap
egy kedves barátunk mesélt arról, hogy megcsináltatott egy népszerű dns-vizsgálatot, mivel kíváncsi volt rá, milyen vér csörgedezik ereiben azon kívül, amiről tud.
Eddig
semmi különös a dologban. Csakhogy ennél több információra is rákérdezett némi plusz anyagi ráfordítás árán: számomra az volt
döbbenetes,
hogy IQ, EQ, (nem hányados, de tágabb kategóriába való besorolás igen - pl átlagos, tehetséges stb) nyelvi, matematikai és egyéb képességek
sőt,
személyiségvonások (a Big5 szerint) is nagyvonalakban megtudhatók belőle.
Ennyit
a genetika és környezet személyiségünkre gyakorolt hatásáról, arányokban. (Régi vita ez, 20-80%? 50-50%? 40-60%?)
csodálatos és félelmetes

azt gondolom,
még mindig keveset tudunk a bennünk levő titkokról

mégis,
igazi, mély, jelentőségteljes önismerethez nem lehet egy köpet árán jutni.

lánynap

Bölönbe hívtak lánynapra előadást tartani, a téma az önértékelés és mások véleményének kezelése volt. Oda menni mindig jó, a szervezők (Grétiék) és a környezet miatt: A Borvizek Útja egyik állomása a helyszín, festői környezet, szabadidős központ, fürdési meg sportolási lehetőségekkel, barátságos nagy terekkel, ahol mindent meg lehet oldani: közös éneklést, körbeülést, beszélgetést, stb. (Egyszer ki kell béreljük a gyülisek egy közösségi napra, nem drága.) 
Elég vegyes volt a hallgatóság, úgyhogy kihívás volt beszélni nekik: kistinik, meg akár érettségi előtt levő nagy lányok is mosolyogtak velem szemben. 
Az évek múlásával -érdekes?:P- de az is változik, mi vesz el több energiát: a felkészülés, az utazás vagy az előadás... 
találtam készülés közben két vagány idézetet/gondolatot, amit beépítettem az előadásba:
1.
Az Atyánál befogadásra leltünk, 
A Fiú életével és áldozatával mutatta meg értékünk, 
a Lélek pedig alkalmassá tesz mindarra, amit a mi dolgunk elvégezni. (Vagyok-e valaki c. könyv)
2.
Nem enegedem meg senkinek, hogy sáros cipővel mászkáljon a fejemben. (Mahatma Gandhi - szabad fordítás)

A nap végén beszélgettünk kicsit a szervezőkkel az ilyen rendezvények hasznosságáról. Azt mondtam, annakidején nekem hihetetlenül sokat adott egy ehhez hasonló konferencia. Ott hallottam először arról, hogyan lehet helyesen értékelni magunkat, hogyan viszonyuljak magamhoz és másokhoz, hogyan építhetem be a hitemből fakadó igazságokat az énképembe, s annak a napnak a hangulata, öröme, elfogadása új pályára állított. Akkor is, most is hálás vagyok azért, amit ott kaptam. S nagyon boldog lennék, ha ugyanígy beszélnének évek múltán erről a szombatról azok a lányok, akikkel együtt voltunk. :)

2020. február 25., kedd

münk es

Bibliaórán szóba került az a sajátossága az embernek, hogy önmaga körül forog. Állítólag volt egy olyan kutatás, amely a telefonbeszélgetések alatt leggyakrabban használt szavakat vizsgálta. (Nem túl) meglepően első helyezettként az ÉN szó végzett. Gondolom, angolul végezték a kutatást, és akkor kétszeresen is érthető az eredmény, mivel ők nem mellőzhetik az "I" szócskát, ha pl azt akarják mondani, hogy "azt gondolom..."
Mindegy, az a lényeg, hogy a gondolatmenetet folytatva, BZ azt mondja: "Ha a székelyek között végzik a felmérést, akkor nem  az én szócska lenne a leggyakoribb, ez itt ugyanis úgy szól, hogy "jómagam" meg "münk es". valóban. :D

2020. február 6., csütörtök

Restart

Újra kedvem támadt a naplóíráshoz.

Ez év elején mondtam - félig viccesen, Mirjámnak,- hogy "ha én egyszer végre rávenném magam, hogy naplót írjak és rendszeresen fussak!" - jobb formában lennék, így is, úgy is.
Milyen jó, hogy a kimondott szóban erő van, és valamit mégiscsak elindít. Azóta többször motoszkált bennem, milyen jó lenne újraolvasni a Babós sztorikat, mert alig néhányra emlékszem, aztán, hogy végülis újraéleszthetném a blogom... miért is ne...

 aztán a gugli véletlenül behozta egy keresésem kapcsán az azonosítómat azzal a régi fotóval ami a bloghoz kötődik a memóriámban, szóval alig egy hónap a kimondott sóhajtól, és újranyitottam a "boltom".

Ki tudja, kitavaszodik, és futni is fogok...

2013. március 14., csütörtök

akinek nem inge...

egy egyszerű sms története következik:

az sms tartalma:
"Tisztelt Borboly elnök úr! Nőnapi üdvözletét jobban tudnánk értékelni, ha a fizetésünk is ilyen pontosan, kiszámíthatóan érkezne. 5 tetőtől talpig nő."

az sms megjelent a Csíki hírlap utolsó, publikus oldalán.

na és a körítés: márc. 8-át megelőző napon kézhez kaptuk névre szólóan, boritékolva az Elnök úr köszöntését. Ezúttal a mottóválasztás szerencsésebb volt, egy Weöres- idézet: "a nő: tetőtől talpig élet."
Kolléganőim közül többen egyenesen a kukába dobták a lapot, széttépve vagy sem, mindegy. De landolt.
milyenek is vagyunk - ha az idézet jó, akkor keresünk mást, amibe beleköthetünk...
hát nem. A kukábarepítő mozdulat elindítója az a szomorú tény, hogy az utóbbi időben a fizetés napja az elnöki manipuláció eszköze lett. "Nem kaptok fizetést, amíg nincs kitöltve a METAFI. Nem kaptok pénzt, mert nem írom alá, amíg... mert...."
mintha ő fizetne minket, pedig nem. A tanügyminisztérium átutalja a pénzt a megyei tanácshoz, nem neki, ő pedig szivélyesen kellene továbbítsa, haladék nélkül, hiszen

ez a kötelessége, felelőssége, stb.

de nem.

márc 8-án van pénz képeslapra, borítékra, de nincs kéz aláírni egy lapot, h a közalkalmazottak megkapják fizetésüket.

na így kerül kukába az üdvözlet.

és ez a történet fele. 
a másik fele arról szól, hogy minden hivatalban, ahol a megyei tanácson keresztül kapják a fizetéseket, találgatások folynak arról, ki küldhette az sms-t. :D (gyanús személynek számítanak a szókimondó, kevésbé berezelő egyének) 
mint kiderült, írhatta volna valaki a könyvtárból, a kórházból, a gyermekvédelemtől, stb.
kivételesen ezt mi írtuk. az én telefonomról. akár ki is nyomozhatja.
nem vagyok az ő alkalmazottja!



2013. február 26., kedd

:) kozmetikus

serdülő legnagyobb fiam fülében szaporodnak a kis fekete pöttyök, mitiszerek - állapítom meg félhangosan. Biztosan nem először, mert Krisz felelősségre von:

"mikor viszel már el a te karizmatikusodhoz?"

látogatók 2009 jan 28-tól


View My Stats